|
|
Tippek, ötletek, házipraktikák, tudástár.
|
|
|
|
| |
|
|
|
| |
Miért és hogyan lehet megállapítani két egyenlő átmérőjű és súlyú azonos színű fémgömbről, hogy melyik az arany, melyik a réz?
Az ember ilyenkor így gondolkozik: egyenlő térfogat mellett csak úgy lehet egyenlő súlyuk, ha a sokkal nagyobb sűrűségű aranygömb belül üres. így viszont az aranygolyónak nagyobb a tehetetlenségi nyomatéka a közepén átmenő tengelyre vonatkozólag. Keressünk tehát egy olyan folyamatot, melyben a tehetetlenségi nyomatéknak van szerepe. Lejtősre állítunk például egy deszkát, egymás mellé tesszük a két golyót és egyszerre elengedjük mindkettőt. A lejtő tetején azonos volt a helyzeti energiájuk. A gördülés során ez alakult át mozgási és forgási energiává. Amelyiknek nagyobb a tehetetlenségi nyomatéka, annak azonos sebesség esetén nagyobb a forgási energiája. A mechanikai energiamegmaradás törvényéből következik, hogy az aranygömb kisebb sebességgel érkezik le, mint a rézgömb, így csak azt kell megfigyelnünk, hogy melyik ér le később, az az arany. Aranyat ékszer céljára először ie. 4000 környékén használtak Közép- és Kelet Európa vidékein.
Kanada az egyetlen olyan olimpiát rendező ország, aki nem nyert aranyérmet a saját olimpiáján. Az USA-ban a fogorvosok évente 13 tonna aranyat használnak fel koronák, hidak és fogak készítéséhez. Hogy miért? Mert az arany jól formálható, nem mérgező, ellenáll a korróziónak. Egy olimpiai aranyérem 92.5% ezüstöt tartalmaz. Egy gyufaskatulyányi aranydarabka olyan vékonyra nyújtható, hogy be lehetne vele fedni egy teniszpályát. Az ókori rómaiak az arany fogpótlásokat gondosan kiszedték a halottak szájából. Úgy becsülik, hogy ha a Földön valaha is kibányászott aranyat összegyűjtenék, beolvasztanák, akkor egy 20 méteres élhosszúságú kockában elférne az egész.
 Előző (Antarktisz) ** (Aranyér) Következő 
|
|
|
|
|
