|
|
Tippek, ötletek, házipraktikák, tudástár.
|
|
|
|
| |
|
|
|
| |
Miért nem fagynak meg 0°C-on a növényi nedvek, illetve a vér?
Az oldatok fagyáspontja általában alacsonyabb, mint a tiszta oldószeré. A konyhasóoldat fagyáspontja például alacsonyabb, mint a tiszta víz fagyáspontja. A sós tengervíz fagyáspontja például alacsonyabb, mint a tiszta víz fagyáspontja. A sós tengervíz fagyáspontja -2,5°C, a 20%-os konyhasóoldat fagyáspontja -18 °C. A cukor és az ásványi sók vizes oldatainak fagyáspontja is alacsonyabb, mint a tiszta vízé. Ezért a vér és a növényi nedvek 0 °C-on még nem fagynak meg. Miért fagy meg a víz a dobsinai jégbarlangban, holott minél mélyebbre hatolunk a Föld belsejében, annál magasabb a hőmérséklet?
Az úgynevezett jégbarlang - pontosabb kifejezéssel: jeges barlang - zsákszerű üreg, amelynek bejárata mindig magasabb szinten helyezkedik el, mint a nemegyszer igen mélyen levő feneke. Jeges barlang keletkezésére csak akkor van lehetőség, ha az üreg észak felé néző lejtőbe mélyed, és a külső hőmérséklet a tél folyamán huzamosan a fagypont alatt marad. Ilyenkor a hideg, súlyos légtömegek mintegy felgyülemlenek a barlang alján, s nyáron sem képesek a "zsák" száján, azaz a bejáraton át kijutni a szabadba. A télen képződő jég maga is hűtő hatást gyakorol a környezetére. Ezt a jelenséget "önhűtés"-nek nevezzük.
A Föld hőmérséklete valóban növekedik, amint egyre mélyebbre és mélyebbre hatolunk a belsejébe; a jeges barlangok azonban nem elég mélyek ahhoz, hogy ez a hőmérséklet-emelkedés a jégképződést megakadályozhatná vagy a már meglevő jégtömegeket elolvaszthatná.
Miért nem okoz fagyási sérülést a bőrünkre cseppent folyékony nitrogén, amelynek hőmérséklete -196 °C?
A folyékony nitrogén forráspontja (normál légköri nyomáson) nagyjából 230°C-kal kisebb a bőrünk hőmérsékleténél. A bőr "rendkívüli" heve gyorsan felforralja a folyékony állapotú nitrogént, és ezzel vékony gázréteg támad a bőr és a hideg folyadék között, s elszigeteli őket egymástól. Miért veszélyesebb a téli erős fagy, mint a nyári forróság a villany póznákat összekötő vezetékszakaszokra nézve? Miért véd a hideg víz a fagytól?
A finoman szétporlasztott víz emeli a levegő páratartalmát. Márpedig minél nagyobb a levegő páratartalma, annál kevésbé tud lehűlni. Tehát fagyveszélyes időben permetezéssel is jól védhetjük növényeinket a fagy ellen. Miért pusztulnak el néha a fák fagy hatására?
A növényi nedvek fagyáskor kitágulnak, és szétroncsolják a növények rostjait. Miért törik össze a fagyasztóban felejtett üdítővel tele lévő üveg?
Azért, mert a megfagyott folyadéknak nagyobb lett a térfogata, mivel a vízmolekulák kristályrácsba rendeződve egymástól távolabb kerültek. Most már nemcsak az oxigén- és hidrogénatomok, hanem - a hidrogénkötések miatt - a molekulák sem lehetnek egymáshoz a kötéstávolságnál közelebb. Az üveg nem tudja térfogatát ilyen nagymértékben változtatni, így elreped. Miért lesz az edényben megfagyott zsír felszíne kráterszerű?
A zsír hűlés közben egyre "sűrűbb" (azaz, helyesebben: egyre nehezebben folyó, egyre viszkózusabb) lesz, s az áramlás mind nehezebbe válik benne, így a lehűlés a felszín szélein lesz a legerősebb, mert itt felülről is, oldalról is érvényesül a környezet hűtő hatása. Tehát a zsír itt fagy meg a leghamarabb, s ráfagy az edény oldalára. A zsír egész tömege csak ezután fagy meg. Fagyáskor a zsír összehúzódik, tehát felszíne lejjebb száll. A perem mentén képződő karima vastagsága azt mutatja, hogy a felszínen az edény falától számítva milyen vastag rétegben fagy meg a zsír előbb, mint az egész belső tömeg, magassága pedig minden pontban azt, hogy milyen magasan állt a zsír felszíne akkor, amikor a fagyás az edény falától éppen odáig ért. Miért ragad a kezünk a fémből készült tárgyhoz, ha nedves kézzel fogjuk meg egy hideg téli napon?
Amikor nedves kézzel megfogjuk a hideg (fagypont alatti) fémet, az hőt von el kezünktől. A hőelvonás következtében a bőrfelület nedvessége hozzáfagy a fémtesthez, amit úgy érzünk, mintha odaragadt volna a kezünk. Miért védhetjük meg fagyveszélyes tavaszi éjszakákon a gyümölcsfák rügyeit és virágait vízzel történő permetezéssel a fagyás ellen?
Egyidejűleg több hatással is magyarázhatjuk. A rügyet, a virágot körülvevő víznek nagy a fajhője, így csak lassan hűl le a vízréteg és vele együtt a gyümölcsfa érzékeny része. A leglényegesebb hatás az, hogy amíg a vízréteg megfagy, addig a hőmérséklete nem csökken le 0 °C alá, s ez védi az élő anyagban lévő sóoldatot a fagyáspontjára való lehűléstől. Tartós és szakszerű permetezéssel vízpárafüggönyt alakíthatunk ki a gyümölcsfák körül. Ez a füstöléshez hasonló eredményt ad: csökkenti a hőkisugárzást és ezzel az éjjeli lehűlés mértékét (üvegházhatás). Hátránya, hogy csak szélcsendes időben alkalmazható.
 Előző (Eunuch) ** (Fagylalt) Következő 
|
|
|
|
|
