|
|
Tippek, ötletek, házipraktikák, tudástár.
|
|
|
|
| |
|
|
|
| |
Miért kell a gázcsapot egy ideig benyomva tartani a gáztűzhelyen a gáz meggyújtásakor? A gázkészülékekben hőmérséklet- érzékelőként használt termoelem árama a gázvezetékbe szerelt mágnesszelep tekercsén halad át. Ha a mágnesszelep tekercsében áram folyik, a szelep kinyit, és a gáz eljut az égőfejhez. A gázlángba nyúló termoelem árama mindaddig nyitva tartja a szelepet, ameddig a gáz ég. Ha a gázláng elalszik, a hőelem lehűl, a termofeszültség megszűnik. Ennek következtében, a mágnesszelep lezárja a gáz útját, ezzel megakadályozza a gázömlést, és az ebből adódó esetleges gázrobbanást. A gáztűzhelyen a gáz meggyújtásakor a gázcsapot egy ideig még benyomva kell tartani. Ekkor ugyanis a hőelem még hideg, és csak néhány másodperc után melegszik fel annyira, hogy képes legyen a mágnesszelepet működtetni. Eközben kézzel benyomva tartjuk a szelepet, nyitott állapotban. Miért olyan gyakori a metángáz a bányák mélyén és ritka a Föld légkörében? A metán sűrűsége kisebb, mint a levegőé, emiatt felszáll, a légkör alján számottevő mennyiségben nem található meg. A metán a bányák mélyén (szerves anyagok oxigén nélküli bomlása során) keletkezik, s a szellőzés nélküli járatokban, bányaüregekben megszorulhat. Ez robbanásveszélyes, ezért a bányákat szellőztetik, és nem használnak nyílt lángot a föld alatt.
Miért nehéz a vízbe fúltak holttestét megtalálni? A vízbe fúltak először a víz alá merülnek, és csak napok, hetek múlva bukkannak fel a víz tetején. Vízbefúláskor víz hatol a test belső üregeibe, a test átlagos sűrűsége még nagyobb lesz, a víz alá merül. Ezért nehéz megtalálni. Amikor a test oszlása megkezdődik, a keletkező gázok felpuffasztják a testet, mely így nagyobb térfogatú és kisebb sűrűségű lesz, vagyis a víz tetejére emelkedik. Miért hűl le jobban az autoszifon-patron abban az esetben, ha az összesűrített CO2 pillanatszerűen hagyja el a patront, és nem lassan? Ha a patront kiszúrjuk, gáz áramlik ki belőle a levegőbe, azaz a gáz munkát végez. A gáz munkavégzését részben a gázzal közölt hő, részben a gáz belső energiája fedezheti. Ha a gázzal munkát végeztetünk és hőt nem közlünk vele, akkor a belső energiájának csökkenéséből fedezi a munkavégzést. A gáz hőt csak a patrontól vehet fel, a patron pedig csak a külső környezettel van hőkontaktusban. Ha igen hirtelen engedjük ki a patronból a gázt, akkor hőközlésre nincs idő, és így a gáz lehűl (csökken a belső energiája) és lehűl a vele hőkontaktusban levő patron is. Ha a patronból a gázt lassan engedjük ki, akkor jóval hosszabb idő alatt végzi el a gáz ugyanazt a munkát, mint előbb, tehát jóval több hőközlésre van lehetőség. Tehát a gáz a belső energia rovására kevesebb munkát végez, kevésbé hűl le. Miért növekszik a gázok vezetőképessége a gázok ritkítása esetén? A gázok ritkítása során növekszik az ionizált részecskék szabad úthossza és az ionizáció valószínűsége. Azonban nagy vákuum esetén ez a folyamat ellenállás- növekedést eredményez, mert csökken az ionizálható molekulák koncentrációja. Miért van a gázoknak nyomásuk? A szabadon mozgó gázrészecskék ütköznek az edény falával, s a sorozatos ütközések révén erőt fejtenek ki a falra. Ez az az erő, amelyből a gáz nyomása származik. (A gáz nyomását a nagyszámú, edény falával ütköző részecske együttes hatása adja.)
Előző (Galvanizálás) ** (Gázpalack) Következő

|
|
|
|
|