|
|
Tippek, ötletek, házipraktikák, tudástár.
|
|
|
|
| |
|
|
|
| |
Miért égünk meg jobban akkor, ha 100°C-os gőzzel forrázzuk le magunkat, mintha ugyanakkora tömegű 100°C-os vízzel forráznánk le magunkat?
A 100 °C-os gőz bőrünk felületén először 100 °C-os vízzé csapódik le, így a lecsapódáskor felszabaduló hőmennyiséget is bőrünknek kell elviselnie. Miért kezd el ugrálni a vízcsepp, ha a tűzhely forró vasára ejtjük?
A tűzhely forró vasán a vízcsepp körül gőzfelhő képződik, ami felemeli a vízcseppet.
Miért gőzölög jobban egy lefedett edényben fövő leves, amikor a fedőt levéve próbáljuk elfújni a gőzöket?
Amit a mindennapos nyelvhasználat "gőz"-nek nevez, az tulajdonképpen nem gőz, hanem már lecsapódott vízpára: egészen kicsiny, szabad szemmel egyenként nem látható vízcseppecskék halmaza. A valódi gőz (azaz a légnemű halmazállapotú víz) ugyanúgy átlátszó, mint a levegő, tehát levegőben láthatatlan. Amikor az étel "gőzölög", akkor azt látjuk, hogy a vízpárák a környező levegőben kicsapódnak.
Amikor ráfújunk a fövő ételre, hideg légáramlatnak tesszük ki az étel felett nagy mennyiségben jelen levő láthatatlan, valódi gőzöket; erre ezek kicsapódnak és így még nagyobb "gőzölgést" idézünk elő. Általában ez a helyzet a ráfújáskor, ritkán sikerül elfújni a "gőzt".
 Előző (Gorilla) ** (Gravitáció) Következő 
|
|
|
|
|
