Kezdőlap (Harmat)
Tippek, ötletek, házipraktikák, tudástár.  
Kezdőlap  Tippek  Tudta-e  Javaslat  Impresszum  Adatvédelem   
 
 
Kezdőlap >> Tudta-e >> Harmat
Tippek

A B C D
E F G H
I J K L
M N O P
R S T U
V W Z



Tudta-e?

A B C D
E F G H
I J K L
M N O P
R S T U
V W Z


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Harmat

minden előzőkövetkező

  • Miért nincs néha harmat és dér a kerti padok, asztalok alatt, amikor pedig a környezet deres, harmatos?
    Ahhoz, hogy dér vagy harmat keletkezzen, bizonyos fokig le kell hűlnie a földfelszínnek és a vele érintkező levegőnek. A földfelszín kisugározza a meleget a hideg világűr felé. De ha a sugarak visszaverő felületre, például széklapra, asztallapra találnak, onnan visszaverődnek a földfelszínre, nem engedik annyira kihűlni. Ezért előfordulhat, hogy a környezetben minden deres, csak az ilyen visszaverő felületek alatt nincs dér vagy harmat.
  • Miért nem kedvez a szeles idő a harmatképződésnek?
    A levegő a földfelszín közelében szokott lehűlni a harmatképződéshez szükséges mértékben. Ha szél van, a levegő nem marad a földfelszín közelében, hanem összekeveredik a melegebb felső rétegekkel, így a harmatképződés elmarad.


  • Miért lehetséges harmat például 29 °C melegben?
    A levegő nedvessége ilyenkor igen nagyfokú. Árnyékban, a fű között a talaj felszínén 5-8 °C-kal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet. Az ennyire lehűlt levegőből a pára egy része harmat alakjában csapódott le a fűszálak tövére.
  • Hogyan keletkezik a harmat?
    Ha párás, nedves levegő van jelen és teljesen derült, csendes a légkör, naplemente után este megkezdődik a lehűlés. A talaj fokozatosan elveszti a napközben kapott meleget és gyors iramban lehűl. A talaj lehűlése lehűti a vele közvetlenül érintkező levegőt is. A lehűlő levegőben a vízpára egyre telítődik. Lassan eléri azt a pontot, amikor már nem fér bele több vízpára, azaz telített lesz és megindul a harmatképződés.
  • Miért csak derült és miért csendes éjszakán keletkezik a harmat?
    Ha a szél fúj, összekeveri a levegőt és a talaj közeli lehűlt légréteg gyorsan összekeveredik a felette elhelyezkedő melegebb levegővel. Tehát a szél kavaró mozgása akadályozza az erősebb talajmenti lehűlést. Ha felhős az idő, akkor viszont nem tud lehűlni, mert a felhőréteg nem engedi a meleget elszökni a világűrbe. Legerősebb a harmatképződés ezért akkor, amikor teljesen derült, szélcsendes az idő és hosszú az éjszaka. Főleg tavasszal és ősszel, de a hűvös nyarakon is.
    Egy bőséges harmatképződés felér 0,2-0,3 mm-es esővel is A statisztikai adatok szerint hazánkban egy évben átlagban 25-30 harmatos nap fordul elő.
  • Miért helytelen azt mondani, hogy leszállt a harmat?
    Gyakran halljuk, hogy az esti vagy a hajnali órákban alászállt a harmat, vagy "harmat hullott". Ez tévedés. A harmat nem a magasból érkezett, mint az eső. A legtöbbször éppen teljesen derült időben keletkezik, amikor semmi felhő sincsen az égen. Megjelenése napnyugta után vagy napkelte előtt várható. Ilyenkor indul meg vagy éppen éri el mélypontját a lehűlés. A harmatképződést ez okozza.
    A lehűlés ugyanis a talaj közeli légrétegben a legerősebb, s mert a hidegebb levegő jóval kevesebb vízpárát képes magában tartani, a lehűléssel a harmatképződés is megindul. A harmat nem más, mint kicsapódó vízpára. Szinte észrevétlenül keletkezik, s a felkelő Nap sugarai igen hamar eltüntetik, elpárolog. Egy része beszivárog a talajba; nagy szárazságok idején kissé pótolja a csapadékot.


  • Lásd még: Ablak, Borotválkozás, Dér, Felhő, Jég

    előző Előző (Harang) ** (Hátizsák) Következő következő



    Ugrás: Összes tipp


    minden előzőkövetkező