|
|
Tippek, ötletek, házipraktikák, tudástár.
|
|
|
|
| |
|
|
|
| |
Miért fekete a Hold ege?
A Holdnak nincs légköre, ott a Nap sugarai nem szóródnak szét. Mivel nincs fényszóródás, az árnyékok is éles határvonalúak és feketék. Miért nincs hajnal és alkonyat a Holdon?
Mert légköre rendkívül ritka, azaz a gyakorlati értelemben nincs is. Napkeltekor egyszerre önti el a napfény, napnyugtakor a sötét éjszaka.
Miért változik a Hold alakja?
A Hold alakjának változásai - fázisváltozásai - onnan származnak, hogy a Hold különböző helyzeteket foglal el a Földhöz és az öt megvilágító Naphoz képest.
A Hold gömb alakú sötét test. Mikor a Hold a Föld és a Nap között van, akkor a Nap nem világítja meg a felénk fordított oldalát, ilyenkor nem látjuk. A Hold e fázisát újholdnak nevezik. Mikor a Hold szemben áll a Nappal, vagyis a Föld van a Nap és a Hold között, a Holdnak egész felénk fordított félgömbjét a Nap erősen megvilágítja. Ezt a fázist nevezik teliholdnak. A közbeeső helyzetekben a Hold megvilágított félgömbjének különböző részeit látjuk oldalról. A Hold félkör alakúnak látszik az első és utolsó negyedben, többé-kevésbé széles sarlót látunk belőle, amikor fogy, s egyre kövérebb (dagadó, azaz D betű alakú), amikor dagad. Miért nem pislog a bolygók és a Hold fénye is?
A Hold és a bolygók nem pontszerűek. Végtelen sok fénylő pontból összetettnek képzelhetjük őket. Mivel sok fénylő pontjukról ér szemünkbe a fény, együttes hatásukban kiegyenlítődik az egyes pontokból érkező sugarak remegése. Neil Armstrong bal lábbal lépett a Holdra. Miért van holdfogyatkozást?
A holdfogyatkozást a Föld árnyéka okozza. A Föld árnyéka viszont csak akkor takarhatja el a Holdat, ha a Hold a Földet a Nappal összekötő egyenesbe esik.
A holdfogyatkozás lehet részleges vagy teljes.
A Föld árnyékának átmérője a Hold távolságában több mint 2-szer nagyobb a Hold átmérőjénél. Ha a Hold az árnyék közepén halad keresztül, akkor a teljes holdfogyatkozás egy óra negyven percig tart, nem számítva azt az időt, amely alatt a Hold fokozatosan belesüllyed a Föld árnyékába és fokozatosan kijön belőle: ez az idő még további 2 óra. Miért látjuk a Napot és a Holdat nagyobbnak a látóhatár közelében?
A megfigyelések azt mutatják, hogy a Nap és a Hold a látóhatár közelében nagyobbnak tűnik, mint amikor a fejünk fölött van. Ennek magyarázata a következő: az égboltot nagy ernyőnek foghatjuk fel, amelyre a megfigyelő szeme mintegy rávetíti a Napot. Ha az égbolt nem volna lapult, akkor a
Nap látszólag mindig ugyanolyan távolságra volna a megfigyelőtől és mérete nem változnék.
A látóhatárban levő tárgyak vastagabb légrétegen jutnak szemünk elé, mint a magasabban levők. A vastagabb légréteg természetesen szennyezettebb, homályosabb. A homályosabbnak látszó tárgyat önkéntelenül nagyobb távolságra helyezzük. A látóhatárt messzebb fekvőnek képzeljük, s a mellette levő tárgyaknak bizonyos látószög esetén nagyobb kiterjedést tulajdonítunk, mint ugyanakkora látószögnél nagyobb szögmagasság esetén.
 Előző (Hód) ** (Homár) Következő 
|
|
|
|
|
