|
|
Tippek, ötletek, házipraktikák, tudástár.
|
|
|
|
| |
|
|
|
| |
Miért keletkeznek télen a Balatonon jégrianások?
Hirtelen lehűléskor a tavi jég összehúzódik, húzófeszültségek lépnek fel benne, mivel a jég a széleken többnyire a partokhoz tapad, így nem tud összehúzódni. A jég vastagsága is változó, így egyes helyeken más-más az összehúzódás mértéke, s a lehűlés sem egyenletes. A nem minden irányban azonos mértékű (anizotrop) összehúzódás, valamint a széleken ébredő ellenállás miatti húzó- és nyírófeszültségek hatására a jég elreped. Ekkor keletkeznek a jégrianások. Különösen nagy kiterjedésű jégpáncélnál tapasztalható ez; nem véletlenül a Balaton egyik híressége a mennydörgésszerű robajjal kísért, nagy, hosszú rianások kialakulása. Miért van sokkal több jég a Déli-sarkon, mint az Északin?
A Déli-sarkon levő Antarktisz egy kontinens. Az Északi-sarkon az Arktisz egy óceánon úszik, amelynek nagy a hőkapacitása. Az óceán felszínmelegítő hatása az Arktiszon nagy mennyiségű jeget olvaszt meg.
Miért van télen jégvirág az ablakon?
A jégvirág téli, igen hideg időben, fűtött helyiségek külső ablakainak belső felületén keletkező, finom, kristályos jégbevonat. Az ablaküveget télen a külső fagyos levegő erősen lehűti. A szobában levő meleg levegő, érintkezve a hideg ablakfelülettel, igen vékony rétegben harmatpont alá hűl, és az ablaküvegen megkezdődik a pára kicsapódása. Először néhány kis jégkristály keletkezik. A jégkristályok egyes csúcsain folytatódik a kicsapódás, majd az újabb csúcsokon, és így tovább. Ennek következtében rendkívül érdekes, ágas-bogas, néha egészen szabályosnak tűnő páfrányszerű jégbevonat keletkezik.
Ha nedves az ablaküveg és az azon levő vízhártya megfagy, akkor is jégbevonat keletkezik, ezt azonban megkülönböztetésképpen ablakjégnek nevezik. Miért jobb hővezető a jég, mint a frissen hullott hó?
A jég kristályai között sokkal kevesebb levegő van, mint a hó kristályai között. Miért teszi a vendéglős a jeget a söröshordó tetejére, nem pedig a hordó alá?
Ha a hordó tetejére tesszük a jeget, a sör felső rétege lehűl és lesüllyed helyére a ritkább, langyosabb sör kerül és így tovább. Miért nagyobb a 0°C-os jég térfogata, mint a 0°C-os vízé?
Mivel a vízmolekulák kristályrácsba rendeződve egymástól távolabb kerültek. Most már nemcsak az oxigén- és hidrogénatomok, hanem - a hidrogénkötések miatt - a molekulák sem lehetnek egymáshoz a kötéstávolságnál közelebb. Miért nem fáznak az eszkimók a jégkunyhóban?
A jég jó hőszigetelő, ezért megvédi lakóit a kinti erős hidegtől. A kunyhó falait belülről prémes állatbőrökkel borítják, amelyek elszigetelik a belső teret a jégfal közvetlen hűtő hatásától. A jégkunyhóban tüzelni is lehet, levegője kellemesre felfűthető. A levegő felmelegítéséhez kevés hő szükséges, mert kicsi a fajhője, és mert a felmelegítendő levegőnek viszonylag nem nagy a hőkapacitása, és a kunyhó építésére felhasznált jégmennyiségnek nagy a tömege. Ekkora jégmennyiség megolvasztásához tehát sokszorosan több hőre volna szükség, mint amennyit a levegő fűtésére felhasználnak. Hasonló okok miatt vészelhetik át az éjszakát a hó fogságában rekedt hegymászók is, ha hóba ássák magukat. Miért "keményebb" a szabadban álló autó első és hátsó szélvédőjén a télen képződő jég, mint az ajtók ablakain képződő jég?
A szélvédőkön azért "keményebb" a jég, mert ezek hidegebbek a többi ablaknál. Téli éjszakákon azért hűlnek le jobban az ablakok, mert több hőt sugároznak ki, mint amennyit a környezetükből kapnak. Az ajtók függőleges ablakai elsősorban a környező fáktól, házaktól és a földtől kapják a hőt. Ezek viszonylag melegek. A ferde szélvédőkre főként az égből érkezik a - sokkal hidegebb - hősugárzás. Ezért a szélvédők gyorsabban lehűlnek, mint az oldalsó ablakok, és gyorsabban hízik meg rajtuk a levegőből kicsapódó jég-
Ha spórolni akarunk a jégoldóval, akkor úgy parkoljunk, hogy az autó ablakai minél kevesebbet "lássanak" az égből. Ha erre nincs mód, használjunk árnyékolást: a kis hősugárzású alumíniumfólia például csodákat művelhet. Miért nem változik a vízszint, ha a jég elolvad?
Az úszó jég ugyanannyi vízből áll, mint amennyi vizet kiszorít. Ugyanis mivel úszás közben egyensúlyban van, így a rá ható felhajtóerő megegyezik a jég súlyával, de megegyezik a kiszorított víz súlyával is Arkhimédész törvénye szerint. Tehát az úszó jég súlya, így a benne levő víz térfogata megegyezik a kiszorított vízével.
 Előző (Játék) ** (Jegesmedve) Következő 
|
|
|
|
|
