|
|
Tippek, ötletek, házipraktikák, tudástár.
|
|
|
|
| |
|
|
|
| |
Miért közeli rokon a füst és a köd?
Mind a kettő úgy keletkezik, hogy a levegőben (gázban) mikrométernél is kisebb testecskéket oszlatunk el egyenletesen. A különbség csak az, hogy a füstben piciny szilárd szemcsék, a ködben viszont folyadékcseppecskék vannak. Hogyan keletkezik a köd?
A köd a földfelszín közelében kicsapódott és a levegőben lebegő apró vízcseppek halmaza. A levegőben mindig van több vagy kevesebb vízpára. A melegebb levegő több, a hidegebb kevesebb vízpárát tarthat magában. Ha a levegő lehűl, akkor a felesleges vízpára apró cseppek alakjában kicsapódik. Ez a köd. Mikroklimatikus jelenség, azaz helyi jellegű, a laposokban, a vizenyős területeken gyakoribb. Gyakorisága nagyobb télen és a hajnali időszakban. Erősen befolyásolja a hőmérséklet alakulását. Ha nappal lép fel, megakadályozza a felmelegedést, ha éjjel, akkor a lehűlést.
Miért a reggeli órákban keletkezik leginkább köd?
A talajfelszín a meleget a napsugárzástól kapja. A levegő nem közvetlenül, hanem közvetve a talajtól melegszik fel. Ha a napsugárzás véget ér, a földfelszín a kapott meleget fokozatosan elveszti, azaz megkezdődik a hoki-sugárzás. A kisugárzás annál gyorsabb és annál erőteljesebb, minél tisztább és derültebb az idő. A ködképződés megindulása függ a levegő hőmérsékletétől és nedvességtartalmától. A hidegebb levegő kevesebb párát képes magában tartani, mint a melegebb. Ha mármost a levegő lehűl, lassan eléri telítettségi állapotát és megkezdődik a ködképződés. Mivel a lehűlés a fent említett, okok miatt napfelkelte után a legerősebb, éppen ezért akkor indul meg a ködképződés. Ha nagyon párás a levegő, akkor esetleg már az esti órákban, a lehűlés megkezdésekor veszi kezdetét a ködképződés. A ködképződés egyben késlelteti a további lehűlést is.
 Előző (Korom) ** (Könyv) Következő 
|
|
|
|
|
