|
|
Tippek, ötletek, házipraktikák, tudástár.
|
|
|
|
| |
|
|
|
| |
Miért látjuk a Napot és a Holdat nagyobbnak a látóhatár közelében?
A megfigyelések azt mutatják, hogy a Nap és a Hold a látóhatár közelében nagyobbnak tűnik, mint amikor a fejünk fölött van. Ennek magyarázata a következő: az égboltot nagy ernyőnek foghatjuk fel, amelyre a megfigyelő szeme mintegy rávetíti a Napot. Ha az égbolt nem volna lapult, akkor a
Nap látszólag mindig ugyanolyan távolságra volna a megfigyelőtől és mérete nem változnék.
A látóhatárban levő tárgyak vastagabb légrétegen jutnak szemünk elé, mint a magasabban levők. A vastagabb légréteg természetesen szennyezettebb, homályosabb. A homályosabbnak látszó tárgyat önkéntelenül nagyobb távolságra helyezzük. A látóhatárt messzebb fekvőnek képzeljük, s a mellette levő tárgyaknak bizonyos látószög esetén nagyobb kiterjedést tulajdonítunk, mint ugyanakkora látószögnél nagyobb szögmagasság esetén. Miért színes a virág?
A Nap fénye festi színesre a virágokat. A fehér fényben keveredik a szivárvány minden színe. A fehér virág teljes egészében visszaveri a napsugarakat a piros főleg a piros színt veri vissza, a sárga a sárga színt, a kék a kéket, stb.
Az is lehet, hogy többféle színt is visszaver, de nem egyforma módon. Ezért látunk olyan sokféle (keverék) színt.
Miért befolyásolja a Nap a rádióhullámok terjedését?
Minél aktívabb a Nap, annál több sugárzás érkezik a Földre, és annál több elektromos töltésű részecske lesz az ionoszférában, amely ezáltal a 10 m-nél nagyobb hullámhosszú rádióhullámok számára nagyszerűen visszaverő "tükörré" válik. Miért igaz az a népi megfigyelés, ha napnyugtakor feltűnően pirosán száll le a Nap, vagy vörös a nyugati ég, akkor eső lesz?
A vörös szín annak a jele, hogy nyugat felé vagy sok pára van a levegőben, vagy sok por, amit az ide még nem érkezett szél kavar fel. Miért teszik a napra az aszalandó gyümölcsöt?
Magasabb hőmérsékleten a gyümölcsben lévő folyadék gyorsabban párolog. Miért fordulhat az elő, hogy világos van olyan helyeken is, ahová nem süt a Nap: az árnyékban, a szobában?
A szobába a Napnak a tárgyakról szétszórt sugarai jutnak be. Ezek a sugarak a szobában levő tárgyakról is minden irányban újra visszaverődnek, így egy kevés eljut belőlük a legeldugottabb zugba is. Miért vörös a felkelő és a lenyugvó Nap színe?
A napfény az emberi szem számára látható valamennyi színt tartalmazza: a szivárvány színeit a vöröstől az ibolyáig. A szivárvány színeinek keveréke fehér, ezért a nappali fényt fehérnek látjuk. A levegőt alkotó gázmolekulákon a fény szóródik, mégpedig annál nagyobb mértékben, minél rövidebb a fény hullámhossza, és minél vastagabb levegőrétegen halad keresztül. A látható tartományban a vörös szín hullámhossza a legnagyobb, tehát ez szóródik a legkevésbé.
Egy megfigyelő felé a Nap sugarai reggel és este (napfelkeltekor és napnyugtakor) hosszabb utat tesznek meg a légkörben, mint napközben. Miért van napkeltekor a leghidegebb?
A levegőt a Nap sugárzása melegíti, mégpedig nem közvetlenül, hanem közvetve. Először a talaj melegszik fel, és az adja át melegét a felette levő levegőrétegnek. Este, ha a Nap sugárzása megszűnik, megkezdődik a lehűlés. A Föld fokozatosan elveszti a nappal kapott meleget és lehűl. Közben lehűl a vele érintkező levegőréteg is. Borult, párás időben a lehűlés lassan történik, derült, tiszta időben viszont gyorsabban.
Reggel, amikor a Nap felkel, kezdődik csak újra a melegítés. A lehűlés tehát a legerősebb napfelkeltekor lesz. Sőt egy kissé belenyúlik a napfelkelte utáni időbe is. Amikor megkezdődik a besugárzás, vége a lehűlésnek. Miért forgatják a szárítandó szénát?
Azért, hogy a széna nagyobb nedvességtartalmú része szárazabb levegő-rétegbe kerüljön, illetve a napsugarak jobban felmelegítsék. Miért hosszabb 8 perccel minden napunk a tényleges napkelte és napnyugta közti időnél?
Minden nap látjuk a napsugarak fénytörését. A Nap előbb kel fel és később nyugszik le, mint a valóságban. A levegőnek valamivel nagyobb a törésmutatója, mint a világűrnek, ezért a napsugarak a légkör határán megtörnek és a látóhatáron levő tárgyakat látszólag feljebb emelik.
A fénytörésnek köszönhetjük, hogy minden napunk nyolc perccel hosszabb a tényleges napkelte és napnyugta közti időnél; a légköri fénytörés hosszabbítja meg.
 Előző (Művészet) ** (Napsugárzás) Következő 
|
|
|
|
|
