|
|
Tippek, ötletek, házipraktikák, tudástár.
|
|
|
|
| |
|
|
|
| |
Miért szórja le a viharos szél a tetőcserepeket?
A tető felett fújó szélben igen erős a légáramlás. A padlástérben áll a levegő. A cserépre kívül kisebb nyomás hat, mint belül, és ez a nyomáskülönbség akkora lehet, hogy felemeli a cserepet. A szelet a napsütés idézi elő. Ahol sokáig süt a Nap, ott melegebb lesz a föld, ettől felmelegszik a levegő. A meleg levegő könnyebb, mint a hidegebb. Ezért egy része felemelkedik a magasba. A helyére hidegebb levegő tódul onnan, ahol nem volt sok napsütés, tehát hűvösebb van. Ez a levegőáramlás a szél.
Miért ver a szél hullámokat a vízen?
Ennek köze van az áramlás okozta nyomáscsökkenéshez. A szél sohasem fúj egész egyenletesen, ezért is beszélünk széllökésről, szélrohamról. Sebességének csekélyebb változásait mi többnyire észre sem vesszük. A víz megérzi.
Ahol nagyobb sebességet s ennek folytán nyomáscsökkenést érez maga felett, ott egy kicsit feldomborodik. De ezzel mindjárt szűkíti is a közvetlenül felette száguldó levegőmolekulák mozgásterét, s még gyorsabb áramlásra készteti őket. A még gyorsabb áramlás még nagyobb domborodást okoz. És így tovább, míg ki nem alakulnak az egymást többé-kevésbé szabályos rendben követő hullámok. Miért jelenti szeles idő közeledtét, ha vörös az ég alja?
Az ég aljának napnyugtakor észlelhető vöröses színeződése sok esetben valóban a közelgő szélélénkülés, illetőleg a csapadékosabb időjárás előjele. Ennek az az oka, hogy nálunk a csapadékot hozó légáramlatok túlnyomórészt nyugat felől érkeznek. Miért fázunk jobban, ha fúj a szél?
Az emberi testet a belső lassú égés 36 és 37 Celsius-fok közötti állandó hőmérsékleten tartja. Azért nem érezzük kellemetlenül hidegnek a 8-10 fokkal alacsonyabb hőmérsékletet, mert állandóan gomolyog testünk körül az általa felmelegített levegő. Testünket valóságos hőköpeny veszi körül.
A szél megbontja ezt a hőköpenyt, és a testünkhöz képest néhány fokkal hűvösebb levegőt is szinte hidegnek érezzük. Miért szárad gyorsabban szeles időben a kiteregetett ruha?
A száradó ruha felületén a levegő bizonyos idő elteltével telítetté válik, ezért a további párolgási folyamat lelassul. A szél elfújja a ruháról a páradús levegőt, amelynek helyét kevésbé páradús foglalja el. Így erőteljesebb lesz a párolgás, a ruha gyorsabban szárad.
A nedves tárgyak azért száradnak ki, mert a víz elpárolog belőlük. A párolgás sebessége annál nagyobb, minél kisebb a környező levegő páratartalma. Szélcsendes időben a vízpárák a környező levegőben maradnak, szeles időben a levegővel együtt eltávoznak és helyükre új, száraz (azaz kisebb páratartalmú) levegő jön. Miért célszerű a szántóföldeket erdősávokkal körültelepíteni?
Az erdősávok csökkentik a környező szántóföldeken a párolgást, mert védik azokat a széltől, a nedvesebb levegő szárazabbra cserélődésétől. Miért fúj éjszaka a tengerparton a szél a szárazföld felől?
Éjszaka a szárazföld gyorsabban hűl le, hidegebb lesz, mint a tenger vize. Ez áll a felette levő levegőre nézve is. így a szárazföld feletti hidegebb, sűrűbb levegő áramlik a tenger felé. Miért nem hűt a szél a sivatagban?
Szélmentes időben kevésbé érezzük meg a hideget, mint erős szélben. A szél elősegíti bőrünk felületén a párolgást, és ezért erősebben hűt. Azt hinnénk, hogy a forró sivatagban is enyhülést várhatunk a széltől, hiszen lehűti testünket. A tapasztalat azonban az, hogy a szélben sokkal jobban szenvednek a sivatagiak a melegtől. Vajon miért?
Nappal a forró sivatagok levegője melegebb, mint a testünk. Ebben az esetben tehát a levegő ad át hőt testünknek. Minél nagyobb ennélfogva a testünk mentén percenként végigáramló levegő tömege, annál erősebben érezzük a meleget.
 Előző (Szappan) ** (Szellőztetés) Következő 
|
|
|
|
|
