|
|
Tippek, ötletek, házipraktikák, tudástár.
|
|
|
|
| |
|
|
|
| |
Miért használunk a széntüzelésű kályhában is a begyújtáshoz papírt, gyújtóst és fát?
Bármely éghető testet ahhoz, hogy meggyulladjon, fel kell melegíteni a test anyagának gyulladási hőmérsékletére. A gyufa-papír-gyújtós-fa-kőszén sorozatban mindegyik anyag gyulladási hőmérséklete nagyobb az előzőénél és kisebb az utána következőénél - és ugyanez áll az égésük által termelt hőre is. Égéskor mindegyik elegendő hőt termel ahhoz, hogy a sorozat következő tagját gyulladási hőmérsékletére hevítse; ha azonban a fenti sorozatnak akár csak egy tagját is kihagyjuk, akkor ez már nem feltétlenül következik be és az égési folyamat esetleg megszakad: a kályhában elalszik a tűz. Miért vízzel oltják a tüzet?
A tűzre fecskendezett nagy mennyiségű víz párolgása, felforrása az égő anyagtól sok hőt von el, így hőmérsékletét a gyulladási hőmérséklet alá hűti továbbá elzárja az égő anyagot a levegő oxigénjétől. Oltásra tehát kiváló, hacsak nem olyan folyadék ég, melynek sűrűsége kisebb, mint a víz sűrűsége, pl. az olaj, a petróleum.
Miért égnek egyes anyagok (pl. papír, fa, benzin stb.) lánggal, mások pedig (pl. koksz, faszén) izzással?
Lánggal a gázok és azok az anyagok égnek, amelyekből égés közben éghető gázok szabadulnak fel. Miért lobban lángra a parázs ha ráfújunk, miközben ugyanettől a gyertya lángja elalszik?
Mind a két esetben erős légáramlást keltünk a ráfújással, de ennek hatása egészen más a gyertyára, mint a parázsra. Amikor a gyertya lángját éri légáramlat, lehűti a kis lángot, márpedig a lángot alkotó égő gázok égése azonnal megszűnik, mihelyt gyulladási hőmérsékletük alá hűlnek. A parázs azonban nem lánggal ég, hanem izzik, és az izzó fa vagy kőszén lehűtésére nem elég az a hideg levegő, amit szájunkkal rá tudunk fújni. A légáramlás viszont több oxigént juttat az izzó parázshoz, úgyhogy ennek égését táplálja, az égés hevesebb lesz, egyre több gáz fejlődik az izzó fából vagy szénből, és így lángra lobban. A ráfújáskor keletkező légáramlatnak kettős hatása van: egyrészt hűt, másrészt oxigént szállít. A gyertya esetében az első érvényesül, az izzó parázs esetében pedig a második. Miért robban, pattog égés közben a tábortűz fája?
Akkor történik robbanás, ha gáz keletkezik a hőfejlődés közben, rövid reakcióidő alatt. A fa égésekor a fában maradt nedvesség válik általában gőzzé, és ez hirtelen kiszabadulva a rostok közül okozza a robbanást. Miért lobog a láng?
A lángban a magas hőmérsékletű (és ezért a levegőnél kisebb sűrűségű) gázok függőlegesen felfelé áramlanak. A környező levegő oldalirányú áramlása megzavarja a kisebb lángok esetében sokszor csak réteges áramlást és örvénylő mozgást, "lobogást" idéz elő. (Ha a környező levegő oldalirányú áramlását megakadályozzuk, a lobogás megszüntethető. Lámpaüveg alkalmazásával pl. a petróleumlámpa lángja lobogás nélkül, "egyenletesen" ég.) Miért ad a nedves tűzifa kevesebb meleget, mint a száraz?
Az égés közben keletkező meleg egy része a fában lévő víz elpárolgására fordítódik. Miért eltérő a tüzelőanyagok és a robbanóanyagok égése?
A fa, a szén, a benzin stb. égésekor a szükséges oxigént a környező levegőből kapja. Az égés lassan, rétegről rétegre terjed a tüzelőszerben, az energia fokozatosan szabadul fel. Égés közben a forró égési gázok lassan fejlődnek, és lassan melegszik, tágul a környező levegő.
A nitroglicerin azonban az égéshez szükséges oxigént vegyület alakjában magában hordja. A nitroglicerin égése egyetlen ütésre megindul, pillanat alatt alakul át forró gázokká és fejt ki hatalmas nyomóerőt. A robbanóanyag hirtelen ég el, alakul át magas hőmérsékletű gázzá. A forró gázok sokszorta nagyobb teret töltenek ki, mint az eredeti robbanóanyag. Az égéskor keletkező forró gázok környezetükre robbanási nyomást fejtenek ki.
 Előző (Tüsszentés) ** (Tűzhely) Következő 
|
|
|
|
|
