|
|
Tippek, ötletek, házipraktikák, tudástár.
|
|
|
|
| |
|
|
|
| |
Miért kocogtatja meg az eladó az üveg- és porcelánárukat azok becsomagolása előtt?
Azért, hogy megállapítsa, nincs-e közöttük sérült darab. A kocogtatás a tányérokban, poharakban rezgéseket kelt. A rezgő edény megrezegteti a levegőt, a levegőrezgések rezgésbe hozzák a dobhártyánkat, tehát hangot hallunk. Az ép üveg- és porcelánedényekben periodikus rezgések alakulnak ki, ezért "csengő" hangot adnak. Ha az edényben valami hiba van, pl. szabad szemmel alig kivehető hajszálrepedés, akkor a csengő hang helyett "tompa" koppanó hangot észlelünk. Miért reped meg könnyebben a vastagabb vizespohár, mint a vékonyabb?
A forró folyadék az üveg belső oldalát melegíti. Ez pillanatok alatt átforrósodik, a belső üvegoldal kitágulna, de a külső üvegoldal még nem forrósodott át, nem tágul, az üveg elpattan. Ha az üveg fala vékony, akkor a belső oldal átmelegedése hamar átterjed a külső oldalra, nem keletkezik akkora hőmérséklet-különbség a két oldal között, kisebb a repedés veszélye.
Miért csak akkor látjuk magunkat az üveglapban, ha a háttér sötét?
Az üveglapról visszavert fény erőssége kb. 10%. Az ablaküvegen kívülről átjövő fény pedig ehhez képest olyan erős, hogy elnyomja ezt a gyenge fényű tükröző képet. Ha az üveglapon átjövő fényt csökkentjük, például úgy, hogy az ablakszárnyat kinyitjuk és a szoba sötét része a háttér, jól láthatjuk magunkat az ablaküvegben. Miért nem töltik színültig az üvegeket folyadékkal?
Azonos hőmérséklet-emelkedés hatására a folyadékok nagyobb mértékben tágulnak, mint a szilárd testek, így az üvegek szétrepedhetnek. Amikor egy üveg eltörik, a szétrepülő darabkák sebessége akár az óránkénti 4800 kilométer/órás sebességet is elérheti. Miért nem átlátszó az üvegpor, hiszen az üveg az átlátszó?
Ha a fénysugarak az anyagon áthaladva, törés után is együtt maradnak, akkor az anyagon átlátunk. De ha a törés után minden irányban szétszóródnak a fénysugarak, akkor nem látjuk az anyagon keresztül a testet. Például üvegporon, recés felületű üveglapon át nem látjuk a lámpát, csak egy fényfoltot, mert a lámpa egy pontjából az üvegporra érkező sugarak egy egyenetlen felületre érkeznek, egyik így törik, másik úgy: végül amikor a másik oldalon kilépnek, teljes összevisszaságban haladnak. Miért csillog szebben a briliánskő, mint az üveg?
Az ok a két anyag törésmutatójának különbségében rejlik. A gyémánt törésmutatója jóval nagyobb, mint az üvegé. Gyémánt esetében tehát nagyobb az a szögtartomány, amelyhez tartozó beesési szögnél már teljes visszaverődés jön létre. A briliánskő belsejében a kívülről behatolt fénysugár nagy része a kő csiszolt lapjain többszörösen teljes visszaverődést szenved, azaz a kő belsejéből "nem tud kijönni". Ez a kőben rekedt fény teszi a briliánst olyan utánozhatatlanul tündöklővé. Az üveg - kisebb törésmutatója miatt - a bele jutó fénysugárnak csak kisebb részét tudja a teljes visszaverődés révén visszatartani, ezért nincs olyan "tüze", mint a briliánsnak. Miért van zseblámpánk izzója előtt üveglencse?
Ebben az esetben a lencsén áthaladó fénysugarak sokkal kevésbé szóródnak szét. Az együttmaradó fénynyaláb erősebb megvilágítást adott, ahová irányítjuk, mintha szétszóródott volna a fény. Miért olyan vékony az izzólámpa burája, illetve a termosz palackja?
Minél vékonyabb az üveg, annál kisebb a hőmérséklet-különbségek miatt előálló repedés veszélye. Például az izzólámpa belsejében 2400 °C hőmérsékletű izzószál izzik, míg burájuk külső felén szobahőmérséklet van. Miért válik láthatóvá az ablaküvegen az ujjlenyomatunk, miután ráleheltünk az üvegfelületre?
Ahol ujjunkkal megérintettük az ablaküveget, zsírfolt keletkezett rajta. Ha rálehelünk az üveglapra, a leheletünkben levő vízpára az üvegen lecsapódik. Mivel a víz az üvegre nézve nedvesítő folyadék, ezért a pára az üveghez tapad, kivéve azt a foltot, ahol ujjunkkal bezsíroztuk azt, mert a zsír esetében a víz nem nedvesítő folyadék.
Még több "Üveg" tipp: 1 2
 Előző (Űrkutatás) ** (Vaj) Következő 
|
|
|
|
|
